Készülékek a boncasztalon

És akkor elértünk egy gyűjtemény kötelező darabjához...
Atari ST-s posztnál írtam, hogy amire ez a gép megjelent, gyakorlatilag a piacot letarolta az ST. Ezen gépet amolyan lowend,olcsó Amigának hozta ki a Commodore. Európában sikert is ért el vele. Az Amiga (1000)-hez képest kicsit fejlesztettek rajta, az Agnus IC-be bele raktak még némi logikai áramkört, alapból 512k Rammal szerelték. Ezen gépem a legelterjedtebb rev. 5-ös gép. Ez 1Mb ramot tud elkezelni. Szeretem ezt a gépet is, de megjelenésre nekem az Atari ST sokkal jobban bejön. A spec IC-i tényleg szuper dolgok (többé-kevésbé). vegyük sorra: Fat Agnus: mint az Atari St-nél az MMU-memory management unit...azaz memória kezelés pluszba videó szinkronjelek. Itt van azért egy különlegesség. Az alap ramot (chip ram bele értve az alsó memóriabővítést is) ezen IC osztja, hogy melyik IC használja éppen, bele értve a CPU-t is, tehát a CPU nem fér hozzá mindig. Ellenben az un fast rammal (ami a bal oldali helyre dugható, amit csak a CPU lát... ennél csak a refresh-t hajtja vége a kövér Ágnes :) ... de ez nem is számít bele az 1mb korlátba). Garry: ezt nem sorolják bele a spec IC-kbe, ez nagyvonalakban olyan, mint a GLUE az Atari ST-ben, logikai tömb). Denise: na ez a nagy durranás az Amigában. a video IC. Számtalan felbontást tud, újszerű és kissé agyament üzemmódokat tud (azért itt őrültségben kicsit emlékeztet az Atari 8 bites gépeinek az ANTIC chipjére...hisz ugyanazon ember tervezte). max 32 színt tud egyszerre megjeleníteni, 4096 színű palettáról. A képleképezése újszerű, bitsíkos. Az Atarinál ugye 32k-t használ fixen a Shifter, azaz bájtonként két képpontot tárol (paletta sorszámát). Amigánál 5 bitsík van, mindegyik bitsíkon egy bit egy képpont, az 5 bitsík határoz meg egy paletta sorszámot. Aztán van őrült üzemmód, a HAM. Hold and Modify. Itt egy képpont az előzőből indul ki, annak egy adatát megváltoztatva. Ezzel a trükkel jóval több színt jelenít meg, mint 32...de csak állóképeknél működik jól. Van benne cooper, ami kb annyit tesz, hogy a paletta színeit tudja menet közben változtatni, ezzel is több színt lehet kicsikarni, mint 32. Aztán VAN BLITTER...ezt szeretik felhozni az Atari Stvel szemben. Ez annyit tesz, hogy memóriában gyorsan tud adatblokkokat mozgatni, a CPU-t kihagyva. Hasznos dolog. PAULA: hangchip. Itt az újítás az, hogy nem szintetizátort álmodtak bele a mérnökök, hanem egy négycsatornás hangminta lejátszót (no meg szerintem egy kezdetleges DSP-t) . Ez abban az időben igencsak újdonság volt. CD hangminőségűnek hirdették... Ahham. 8 bites..Na ez a négy csatorna piszok jól hangzik elsőre...Aztán amikor hallgatom, azért vannak hiányosságai. Ugye sztereo a kimenet... Van 4 csatornás DAC..kettő jobbra, kettő balra. Fixen. Tehát ha sztereóban akarna valaki zenét rajta, akkor máris csak 2 hangcsatornája van... Na ezért furi minden játék hangja... Ugye ha rendesen sztereóban akarnának hangot kicsiholni a gépből, akkor azért a 2 csatorna édes kevés lenne...Ez ugye 2 hangot jelentene egyszerre max (két hangmintát- Amigában nincs más, csak a hangminta DAC, nincs egyéb szintetizátor). A játék írók beáldozták a dolgokat, inkább külön effektekre, zenére használják a négy csatornát, így van ami csak balról, van ami csak jobbról szól. CPU: ugyanazon MC68000 CPU-t használták, mint az Atari ST-ben és Apple Macintoshban. Csak itt picit lejjebb vették az órajelét (bő 7MHz). HDD vezérlő nincs a gépben, FDD, soros port, joystick portok vezérlése CIA IC-kkel (mint a C64-ben, persze nem ugyanazzal az IC-kkel, mint ott). Denise-nél még egy érdekesség. Az IC 5 biten adja ki a videojelet TTL szinten, amit "analogizálni" kell. Itt egy vastagréteg IC-vel csinálták meg, míg az Atarinál diszkrét alkatrészekkel (3 tranzisztor, 9 ellenállás, RGB csatornánként 3 ellenállással, súlyozott összeadó áramkörként). Itt is simán meglehetett volna 5 ellenállás plusz egy tranyóval csinálni RGB csatornánként. Miért írom? Könnyen sérül az az IC... És beszerezhetetlen. No még egy félreértést szeretnék eloszlatni: az Atari St nem multitask rendszerű (bár maga a Proci valamennyire támogatja), ellenben az Amiga az. De! Csakis akkor multitaskos, ha a Worbench fut, mivel az tudja ezt a dolgot. Lehet látni youtubereknél, hogy mutogatják, hogy márpedig annyira szuper minden, hogy tökéletesen tudja a multitaskot. Igen tudja a Workbenc...de azért ne feledjük, hogy 7MHZ-en ketyeg csak a proci... Tehát egy zene, egy video effekteket futtató progi gond nélkül mehet egymás mellett, de pl két CPU számításokat futtató proginál, már érezhető lenne, ha több fut. Igen újszerű dolog volt ez is a gépnél, de azért a CPU gyengusz ehhez. (Macintosh se volt multitask rendszerű). Másik dolog: Workbench: szép is , furi is. 4 színben pompázik. Nekem nagyon furi, hogy az ablakoknak csak keretük van, ablak alapszíne a háttérrel megegyezik és ez nem változtatható. Ez azért kellett, hogy gördülékenyen menjen a grafikus rendszer (az oprendszer AmigaDosból és arra rátelepülő Workbenc grafikus interfészből áll, gépben Kickstart néven a rendszerindító rom, amely a DOS rutinok egy részét és a Workbench rutinok egy részét tartalmazza, erre kell betölteni a Workbench lemezt). Ami még furi, hogy a grafikus interfészen csak azon fájlok látszanak és lehet velük egyáltalán bármit csinálni, ha van ikonjuk...amúgy nem látszanak. Ilyenkor be kell menni a DOS ablakba (CLI néven) és ott szöveges ablakban parancsokat gépelve lehet fájlműveleteket elvégezni ezen fájlokon. Azért ez igen furi..Hiper-szuper gép, hiper-szuper oprendszer és akkor van egy ilyen butaság... Hát ez nem felhasználó barát megoldás...bezzeg az Atari ST... ott grafikus felületen minden mindennel elvégezhető. igen nincsenek is ikonjai a fájlokna (mármint az oprendszer ad ott nekik)...
És végül még egy dolog: lemezformátum... nem egyszerű. Míg Atarinál azért mai PC-n megoldható a lemezekre másolás (hagyományos FDD meghajtó-nem USB-s kell hozzá és az IMGFLOW alkalmazással lehet másolgatni), addig Amiga annyira egyedi, hogy PC-ről gyakorlatilag lehetetlen lemezképekről valós lemezre másolni.Viszont van egy megoldás azért. Belső floppy helyére Goteket kell rakni, külső floppy portra meg egy FDD-t . Így lehet csak másolni lemezképről lemezre és vissza. Egy kis logikai kapcsolással (bevallom készen vettem egyet kábellel, áramkörrel) sima PC-s FDD-t is rá lehet kötni a gépre és az is működik vele. És ez miért oly fontos? Mert ezen gépet gyári állapotában hagytam, FDD-jével együtt. (van egy másik Amiga, azt Gotekesítettem).

Ja és természetesen került a gépbe egy A501-es memóriabővítő azért (lesz poszt róla).
Na jó sokat rizsáztam, remélem Amiga fanok azért nem sértődnek meg. Szeretem ezt a gépet is, elismerem, hogy maga korában nagyszerű gép volt,de mára egy kicsit hamis kultusz nőtt köréje.